Téma
Újrahasznosítás idézetek
-
Utazol a repülőn. Fölnyúlsz, kiveszel egy szegecset. Mi történik? Valószínûleg semmi. A mögötted ülő is kiszed egyet. Semmi. A harmadik és a negyedik is. Egyszer csak lesz egy pont, egy utolsó szegecs, amikor már nem bírja a szerkezet, szétesik, lezuhan és mind meghaltok. Addig azonban viszonylag stabilnak látszik minden, mókás dolog szegecseket gyûjtögetni. Ilyenek az ökológiai rendszerek is. Nagy a tûrőképességük, sokat bírnak, de ha azt a bizonyos utolsó szegecset kivesszük, iszonyatosan gyors a szétesésük is. Onnantól az összeomlás visszafordíthatatlan. Mi, emberek jó ideje szedegetjük ki a szegecseket ebből a gépből, s azzal nyugtatjuk magunkat, hogy lám, csomóan kivettek előttünk is egyet-egyet, mégsem lett semmi baj.
-
Négyévente körbeálljuk a következő négy évben befizetendő adóhegyet, a következő erőforrást, és most itt, és csak az önök kedvéért, szabályosan kisorsoljuk, hogy legközelebb ki fog osztani. Kérem, figyeljenek! Nem az igazságról, nem az erkölcsről, nem a megfáradtakról és a nincstelenekről döntünk majd, hanem arról, hogy ki oszt, és ha ez eldőlt, akkor már nagyjából azt is tudjuk, hogy kinek. Izgalmas választási lottójáték, a világért ki ne hagyja, a szavazata árát, az előző négy év adóját úgyis befizette már. Csányi Vilmos
-
A felesleges, sőt káros holmik termelése manapság már olyan aggasztó méreteket öltött, hogy csaknem vele azonos léptékû reklámiparra van szükség ahhoz, hogy az embereket rábeszéljék, vegyék, egyék és használják (el) mindezt a - valójában semmire való - sok szart. A reklámoknak ez a fajtája helyenként ugyanolyan mérgező szemét a szellem számára, mint ami a földnek a dioxin, a plutónium, és más ezekhez hasonló - vagyis az emberi kultúra anyagcseréjének legundorítóbb - ürüléke. A média feladata pedig éppen abban áll, hogy mindezt a szemetet - jó pénzért! - két kézzel szórja. Werner Pieper
-
A technológia vagy az energia használatában az egyén visszafogottságának sosem lesz "jelentős" mértékû hatása. Ez igaz. De mindannyiunk "jelentéktelen" egyéni visszaélése a természettel hozzájárul az általános visszaéléshez, ami pusztító. És ha én egyike lennék a több ezer vagy millió embernek, akik ugyan megengedhetnének maguknak egy kütyüt, esetleg még "szükségük" is lenne rá, és mégsem veszik meg, az már "jelentős" hatású lenne. Miért kellene akkor egy pillanatig is haboznom, hogy én legyek az egyik, akár az első, a "jelentős" számból? Wendell Berry
-
Korábban nagyon megörültem az elektromos autóknak is, de kiderült, hogy az akkumulátorgyártás is egy gigantikus probléma. És miközben vannak ezek a tényleg bonyolult kérdések, még mindig hiszek abban, hogy minden egyes PET palack, amit nem dobok el - én, ön, meg ő -, azzal is előrébb vagyunk. Udvaros Dorottya
-
A zöld infrastruktúra természetesen pénzbe kerül: szélkerekek, napelemek, átmeneti tárolók, elosztóhálózatok és így tovább. A nap és a szél ugyanakkor nem fog azzal fenyegetőzni, hogy leállítja a szállítást, és csak uzsoraáron értékesít, ilyesmivel nem fogják zsarolni a felhasználó országokat. Vagyis a megfizethetőség is biztosítva lesz. Frank Schätzing
-
Egy dolog kézen fogni a népet. Egészen más dolog óvó nénit játszani. Adjunk lehetőséget a fogyasztóknak az egészséges étel kiválasztására, vagy vegyük őket ölbe és etessük meg? Talán variálni kellene egy kicsit az üzeneteken a reklámújságokban. Lehet, hogy az egészséges élelmiszert kellene hirdetnünk, és nem csak a kólát. De mindenki tudja, hogy a friss hal egészséges. Árulunk friss halat. Mit tegyünk még? A választék sohasem volt jobb. A Maslow-piramis csúcsán vagyunk. Ha a kedves vevő nem képes a brokkoli mellett dönteni a chips helyett, vagy halat választani az olajban sült csirkefalatok helyett, és mindkettő ugyanannyiba kerül, akkor neki kell vállalnia a felelősséget.
-
A "milyen rossz minden"-ről szóló üzenetek - például "az emberek 72%-a pazarolja a vizet", vagy "naponta tizenkétezer petpalackot dobnak a szemétbe" - nem segítik elő a változást. Sőt, inkább azt mondjuk ezzel az embereknek, hogy ez a normális. Mivel az emberek általában utánozzák a többséget, az efféle állítások inkább arra a viselkedésre bátorítják őket, amin változtatni akarunk. Katie Patrick
-
A közérdeklődésre számot tartó mûsorok "értékét" sajnos jelenleg nem a társadalmi hasznosságuk, hanem a nézettség, illetve a reklámok elhelyezésének esélye adja. Vagyis, hogy jó reklámhordozó ereje van-e. Ezért nem lehet a kereskedelmi adókon tudományos ismeretterjesztést vagy egészségneveléssel foglalkozó témát találni. Ennek helyét a kétes hitelû természetgyógyászati vagy importált szenzációkat tartalmazó hírek foglalják el. Tompa Anna
-
Egy tizenötezer forintba kerülő, helyi bio élelmiszerrel teli szatyor nem drága, csak őszinte ár. Ugyanez a szatyor a szupermarketben azért sokkal olcsóbb, mert a környezeti költségek - a növényvédő szerek, a talajpusztulás, a kulturális károk és az élőlények génmódosítása - nincsenek benne az árban. De vajon képesek vagyunk a blokk végén álló összeg mögött meglátni, mit fizetünk valójában, és kivel fizettetjük ezt meg? William Powers
-
A mûanyagok az olajiparból születtek, amely takarékosságból szívósan törekedett arra, hogy egy deci olaj se menjen kárba, még az utolsó cseppből is terméket és profitot sajtolt ki. Ezzel új iparágak és anyagok keletkezését ösztönözte. Olyan olcsó mûanyagok árasztottak el bennünket, hogy szinte értéktelennek, eldobhatónak tartottuk őket. De végül az is hulladék lett, amiről a finomítók nem akarták, hogy az legyen: szemétként került a tengerpartra, az utcára, a tengerbe, a szemétlerakóba. Ed Conway
-
A bolti zöldség árának van egy láthatatlan összetevője, a környezeti kár, a klímakár és a te egészségkárosodásod ára, és ez pénzben nem kerül rá. Ha a termesztés minden költsége rajta lenne a bolti zöldségen - tehát ha lenne arra mód, hogy rendesen kiszámlázzák a klímakárokat a szállítás miatt, a hûtőház miatt, az egészségkárosodás miatt, a mûtrágyamaradék miatt, ami tönkreteszi a talajt, ami belemegy az ivóvizekbe is, ami miatt hatalmas algaültetvények alakulnak ki a tengerekben, ami aztán elfojtja a tengeri életet... Tényleg milliméterenként esszük fel a bolygót, és ennek a költsége nincsen benne a bolti zöldségben, nem is lesz benne szerintem sosem. Viszont, aki megteheti, hogy figyel erre, annak nem árt tudnia, hogy ahhoz képest voltaképpen olcsóbb a háztáji. Dóra Melinda Tünde