Hisz mint rongyos, ócska zászló lóg lelkem testemen, idestova letépik, s maradok meztelen.

Kapcsolódó idézetek

1. Elfáradtam. A léleknek lennének még céljai, de a test már végképp erőtlen. Szilvási Lajos
2. Úgy éreztem magam, mint egy darab szakadt, mocskos rongy. Azokat a véres foltokat senki sem fogja tudni már kimosni. S az az én vérem volt, belülről véreztem, kifakadt a lelkem, és tanácstalanul meredtem magam elé. Dora Craiban
3. Testetlen szélként szálltam át a pusztán, valahonnan a testem rámszakadt, azóta véresre zúzva hever a lelkem gerincem-csontom romjai alatt. Keszei István
4. Meghajtom gőgös, vad fejem, Ziháló mellemen kezem. A térdem roskad, mint betegnek, S könnyeim lassan megerednek... A semmi súlyos érzete Sziklaként rám ólomkodik, A lélek veszte, végzete, Hogy vétkezik, hogy elbukik. P. Jánossy Béla
5. Szellemétől megfosztva az ember hulladék. Joseph Heller
6. Rongy, rongy, rongy minden lengetett kendő, Minden föltartott zászló esendő, Minden ember szó dúlthangú lárma, Minden perc arca csalfa lárva. Sárközi György
7. A vándorúttól fáradtan, betelten kopár mezőkön, zörgő avaron kószál a lelkem... Macuo Basó
8. A lelkem oly kihalt, üres, mint éjjel a tükör. Kosztolányi Dezső
9. Ha hagyom, hogy a gyûlölet vezéreljen, torz lelkûvé válok, és végül belepusztulok. Darren Shan
10. Gyötrődik a lélek, ha lazsál mellette a test. Michel de Montaigne