Téma
Háború idézetek
-
Nem bizonyítja-e a történelem, hogy mennyire reménytelen az emberek azon igyekezete, hogy önmagukat megismerjék - Isten nélkül? Nem bizonyítja-e a történelem, hogy valóban nincsen bennünk semmi jó? Vajon nem vérrel, halállal, könnyel és rémülettel írták-e a történelmet? (...) Milyen reménytelen dolog azt képzelni az emberről, hogy humanista!
-
Elcseszett huszonegyedik század - odáig fejlődtünk, hogy meghódítjuk a világûrt, miközben a saját földünkön nem tudunk rendet tenni. Mi, a "civilizáció csúcsa", a szofisztikált életvitel megtestesítői, tétlenül nézzük, ahogy hús-vér emberek még ma is (...) lelövik, lebombázzák egymást elvekért, hatalomért vagy néhány száz négyzetméter földért. Al Ghaoui Hesna
-
Az emberiség holt fogalom. (...) minden szélhámos az emberiséget szereti. Aki önző, aki a testvérének se ad egy falat kenyeret, aki alattomos, annak az emberiség az ideálja. Embereket akasztanak és gyilkolnak, de szeretik az emberiséget. Bepiszkolják családi szentélyeiket, kirúgják feleségeiket, nem törődnek apjukkal, anyjukkal, gyermekeikkel, de szeretik az emberiséget. Nincs is ennél kényelmesebb valami. Végre semmire se kötelez. Soha senki se jön elém, aki úgy mutatkozik be, hogy én az emberiség vagyok. Az emberiség nem kér enni, ruhát se kér, hanem tisztes távolban marad, a háttérben, dicsfénnyel fennkölt homlokán. Csak Péter és Pál van. Emberek vannak. Nincs emberiség. Kosztolányi Dezső