Téma
Január idézetek
-
A kapitalizmus azért létezik ma is, mert mi, az emberek előállítjuk minden nap, a cselekvésünket, a dolgok előállítását ennek rendeljük alá, az akaratunkat ennek megfelelően alakítjuk. Mi történik, hogyha holnap nemet mondunk erre? Akkor nem lesz többé kapitalizmus. Ez persze nem teszi feltétlenül könnyûvé a forradalmat, de megváltoztatja a kérdést: mit tehetünk, hogy megállítsuk e szörny újratermelését, amely megöl minket?
-
Majd` minden 16-17 éves sráccal előfordul, hogy rossz döntést hoz, tönkretesznek valamit. Idétlenkednek az órán. Megbántanak valakit. Részegen jelennek meg a szalagavatón. Erre behívatják őket az igazgatóhoz. (...) Elveszik tőlük a kocsijukat vagy szobafogságot kapnak. De vannak olyan srácok, akik ha rossz döntést hoznak, annak az eredménye: egy lelőtt kölyök a parkolóban.
-
Az evolúció felőlem elmehet a pokolba. Hatalmas tévedés vagyunk. Egyetlen évszázadnyi közlekedési őrjöngéssel halálos sebet ejtettünk ezen a kedves, életadó bolygón - az egyetlenen az egész Tejúton. A kormány hadat visel a drogok ellen, nem igaz? Akkor menjen neki a kőolajnak is. Beszéljen arról, milyen káros a kőolaj bódulata! Ez aztán a káros bódulat! Ha tankolunk egy keveset az autónkba, akár száz mérföldet is megtehetünk óránként, elüthetjük a szomszéd kutyáját, és cafatokra téphetjük a légkört. Hé, amíg nem lehetünk mások, mint Homo sapiensek, addig mit ugrálunk? Francba az egész szarsággal. Van valakinek egy atombombája? Kinek nincs manapság atombombája? Kurt Vonnegut
-
Ha csak depressziód van, az elméd mocsárba süllyed, veszít lendületéből, de ha szorongás is kíséri, a mocsár ugyan mocsár marad, csak tele lesz örvénnyel. (...) Folyamatos készenlétben vagy. Olyannyira, hogy minden egyes pillanatban az összeomlás szélén állsz, közben kétségbeesetten próbálsz a felszínen maradni, lélegezni azt a levegőt, amit az emberek körülötted a parton könnyedén lélegeznek. Egy másodperced sincs. A félelmen kívül nincs egyetlen másodperced sem. Sóvárogsz egyetlen pillanat után, amikor nem vagy rémült, de ez a pillanat sosem érkezik el. Matt Haig