Téma
Orvosok és ápolók idézetek
-
Nyílt tengeren hajózni olyan (...), mint szenvedélyesen szeretni; végletes, hol gyönyörû, hol borzalmas, mennyei és pokoli, kétségek közti hányattatás, mely nemritkán kétségbeejtővé válik. (...) Soha véget nem érőnek látszó várakozás, ami után legritkább esetben teljesül az, amire vártunk. Életre-halálra szóló elköteleződés, mert ha egyszer ott vagyunk kint és jön a vész, akkor nincs hova bújni, ki kell bírni, és végig kell csinálni valahogy. A szerelemre mégis talán abban hasonlít legjobban a vitorlázás, hogy mindkettőben a szabadság és a boldogság álmának egyszerre való teljesülését látjuk, de abban is van párhuzam, hogy bármennyi szenvedést, kétséget, gondot, kényszert és kompromisszumot kész vállalni az ember azért, hogy egyszer-egyszer kivételesen úgy érezhesse: most végre megvalósult a szabadság álma, és boldog lehet egy-egy tökéletesnek tetsző pillanatra.
-
Mindkét kezével hadonászva kioktatta az emberi lét nagy valóságaitól elszakadt szerencsétlen városiakat, kiknek lelke hozzánőtt már az aszfalthoz, és emiatt nem voltak képesek fölfogni többé azokat az Isten és ember közösségéből fakadó titkos erőforrásokat, melyek ma már csak a hegyi emberek hagyatéka odafönt a ködös gerinceken. Wass Albert
-
Ha több egyetemünk nincsen, nem lehet egy jó egyetemünk sem. Vannak szavak, amiket csak többesszámban lehet használni, a grammatikában úgy hívják, hogy "pluralia tantum". Ilyen pluralia tantumok vannak a gyakorlati életben is. Az olló is csak úgy vág, ha két pengéje van, a kocsi is csak úgy jár, ha négy kereke van: azonkép vannak társadalmi intézmények is, amelyek csak az összemûködésben élhetnek, de félpengével nem vághatnak és egyetlen kerékkel nem járhatnak. Ilyen társadalmi plurale tantum az egyetem is.