Téma
Divat idézetek
-
Liberális dolog elégedettnek lenni az emberekkel, szívünkkel nyíltan gazdálkodni, de csak liberális. Az előkelő vendégbarátságra képes szíveket a sok elfüggönyözött ablakról és bezárt ablaktábláról ismerni fel: a legjobb termeiket üresen tartják. De vajon miért? - Mert olyan vendégeket várnak, akikkel az emberek nem "elégedettek". Friedrich Nietzsche
-
S ahogy ott állt a sötétben, a sötétnél is sötétebb kétségbeeséssel és haraggal a szívében, egyszerre mintha fényt látott volna: fényt az agyában, kezdetben szinte elviselhetetlenül ragyogó fényt, olyat, mint amilyennek a napsugarat látja, aki hosszú ideig bujkált ablaktalan zugban. John Ronald Reuel Tolkien
-
- Mondd, tényleg megbocsátottad azt a régi vétkem? (...) - Még akkor, a tóparti stégen megbocsátottam, csak még nem voltam tisztában vele. Micsoda önfejû kis liba voltam! Tudod mit, legjobb, ha mindent bevallok: az az igazság, hogy azóta is sajnálom, hogy akkor nem ezt tettem. - Pompás barátok leszünk. (...) Hiszen annak születtünk. Épp eleget küzdöttél a sors rendelése ellen. Lucy Maud Montgomery
-
Ha megvágod magad, folyhat a véred és biztosan érzed a kínt. De ahogy telik az idő, a seb beheged és a fájdalom megszûnik. Sőt, ha gyógyszert teszel rá, akkor még gyorsabban elmúlik. Az az igazán borzasztó seb, amely a szívedet éri, mert az nagyon lassan és nehezen gyógyul be. A bőrödön és a szíveden ejtett sebek nem sokban különböznek, de amíg a vérző ujjadat bekötöd, a szívedet nem tudod, és sohasem lesz a régi azután, hogy megsérült. Azért ne félj! Létezik gyógyír, amely segít helyre hozni az összetört szívet, de ez a gyógyulás nagyon összetett és csak más adhatja meg neked, egyedül nem hat. Az összetört szív csak egyre vágyik, méghozzá a szeretetre.
-
Nyáron is szar korán kelni. Hiába világít a nap, ne világítson, hova világít? Minek? De nem annyira kiakasztóan fájdalmas, mint a legnagyobb, legsötétebb, legkilátástalanabb télben ébredni. Kint fagy, kimész a kocsidhoz, beindítod, visszamész a házba a kávédhoz, hallgatózol, ketyeg-e a motor, mintha ketyegne, de csak az agyadban zakatol a nemrég megszakított álom. Hartay Csaba
-
Nyuszika malmozik a kezével a barlangja előtt. Arra jön a Róka, és kérdi: - Mit csinálsz itt, Nyuszika? - Írom a diplomamunkámat. - Te? Ne nevettess, te voltál az egyik legbutább az iskolában. És mégis miről? - kérdi a Róka. - Hát arról, hogy hogyan együnk rókát. Ha nem hiszed el, menj be, és nézd meg magad! A Róka bemegy, és soha többet nem jön ki. Jön a Farkas és a Medve is, egy-egy hasonló párbeszéd (farkasevés, medveevés) után ők is bemennek, és soha többet nem jönnek ki. Kisvártatva kijön az Oroszlán a barlangból, és nagyot nyújtózva megnyalja a száját. Mi ebből a tanulság? Teljesen mindegy, hogy miből írjuk a diplomamunkánkat, a lényeg, hogy a témavezetőnk értsen hozzá.