Téma
Feleség idézetek
-
Hányan fecsérelik arra az életüket, hogy a saját varázslatukat keresgéljék! Valami ingyen megszerezhető előnyt, mint például az ezüsttölgyet, politikai hatalmat, jogosulatlan elismerést - amikor mindössze arra lenne szükségük, hogy elégedettek legyenek azzal, amijük van. Néha az, amink megvan, többet ér, mint az, amiről azt hisszük, szükségünk van rá.
-
Mikor Istenre bízom a sorsom, érzem, hogy Isten nem ad föltétlen jogot ehhez. Hinnem kell benne, hogy a "madárka tolla se hull ki" az Õ akarata nélkül, de nincs jogom vaksi bizalommal mindent az Õ kezébe tenni le; Isten reám is bízta, hogy csináljam és igazítsam a sorsom. S csak ha vállalom ezt a feladatot, akkor segít. Márai Sándor
-
Túlzott türelmetlenségből elutasítjátok a jelent, amelyben pedig élnetek kell. Sokat (de nem túl sokat!) foglalkoztok a múlttal, sokat (túl sokat!) a jövővel, amely amott vár a sarkon, és biztosan csodálatos; ámbár ebből a meséből már kezdenek kiábrándulni az emberek. Leghőbb vágyatok, hogy gyorsan, gyorsan, minél előbb elhessentsétek a jelent; így az idő gyilkosaivá váltok: eltékozoljátok a legértékesebb és lényegéből következően visszaszerezhetetlen vagyonotokat.
-
Magunknak köszönhetjük, ha a természet nálunk még mindig sokkal félelmetesebb erői visszavágnak. A sarkok olvadásával, a tengerek fölmelegedésével, az erdők kipusztulásával - vagy éppen különféle mikroorganizmusokkal. Ha el tudnánk fogadni, hogy voltaképp megérdemeljük a sorsunkat, könnyebb volna számba venni, hogy mik is lesznek a legsürgősebb teendőink, ha majd korlátozásmentesen kiléphetünk az utcára, azaz a szabadba. Vámos Miklós
-
Ha valóban létezik Isten, aki a világot kormányozza, vagy teljesen ostobának, vagy szadistának kell lennie. Vagy ami még valószínûbb: mi, akik olyan nagyon fontosnak érezzük magunkat, az Õ szemében nem vagyunk többek, mint jól idomított kis egerek, amelyeket egész életükben nevetséges és megalázó mutatványokra kényszerít. Aki pedig nem akar a többiekkel játszani, azt eltapossa, akár egy nyomorult férget.
-
Ha nem tudjuk, hogyan ellenőrizzünk egy elméletet, akkor joggal kételkedhetünk abban, hogy van-e egyáltalán valami olyan valóság (vagy valóságos szint), amelyet a kérdéses elmélet leírna; ha pedig pozitíve tudjuk, hogy nem lehet ellenőrizni, akkor kételyeink növekedni fognak; arra gyanakodhatunk, hogy egy puszta mítoszról vagy meséről van szó. Ha azonban egy elmélet ellenőrizhető, akkor ebből az következik, hogy bizonyos fajta események nem következhetnek be; s így az elmélet állít valamit a valóságról. Karl Popper
-
Midőn egy virtuóz muzsikus előadja a megtanult darabot, akkor azt mindenki, aki nem teljesen botfülû, képes élvezni. A muzsika élvezetéhez nem szükségesek előtanulmányok. A matematika azonban kizárólag úgy "élvezhető", ha megtanuljuk, hogy lehet életet lehelni a szimbólumokba. A matematikai mintázatok és struktúrák éppúgy az elmében találnak visszhangra, mint a zenei formák - az emberekben mégsem fejlődött ki semmiféle "matematikai hallás". A matematika csupán az "értelem szemével" látható. Keith Devlin
-
Néha kellenek olyan percek, amikor semmire nem gondolunk, nem erőltetjük az agyunkat, csak bámulunk ki a koponyánk mélyéről. Persze a jó öreg szürke agysejtek olyankor is dolgoznak, csak ennek nem vagyunk tudatában. Áldott állapot, olyan, mint egy nyaralás - önmagadtól minél távolabb. Szélesi Sándor
-
A szeretet az ego halála, ezért félsz tőle. Az ego retteg attól, hogy megszeressen valakit. Színlelheti ugyan, de valójában nem szerethet meg senkit. Csupán egy bizonyos pontig képes eljutni; azon túl már félni kezd. És akkor meghátrál, visszavonul. Mindenki tudja ezt, aki valaha is volt már szerelmes. Osho