Téma
Feleség idézetek
-
Fájdalmatok a megértést magába záró héj megtörése. Miként a gyümölcs magvának meg kell törnie, hogy szíve a nap elé állhasson, meg kell ismerjétek a fájdalmat. És ha szívetek képes volna életetek mindennapi rejtelmeit csodálni, fájdalmatokat nem kevésbé látnátok gyönyörûségesnek, mint örömeteket; és elfogadnátok szívetek évszakait, amiként mindig is elfogadtátok a földjeitek fölött átvonuló évszakokat. Kahlil Gibran
-
Az élet olyan, mint egy időtlen bankett, amelyhez születésünkkor csatlakozunk. Miközben élvezzük a dínomdánomot, észrevesszük, hogy mások is érkeznek, illetve távoznak. Végül ránk kerül a sor. Távoznunk kell, noha a mulatság még javában folyik. És rettegünk attól, hogy egyedül lépjünk ki a hideg éjszakába. Venki Ramakrishnan
-
Ha túl sokat akarsz, nem marad a markodba, hogy mi lesz hó végén, indulhat a barkochba. Az egek ura, mintha az emberekkel bábozna, halandók istene egy banki plasztik kártya. Kapar mindenki, álljon a kártya vára, de széthullnak a lapok, mint a belőtt drogos álma. Balra egy porfészek, jobbra a mennyország, hidd el, az érzelmeid mindenhol kifosztják.
-
Az emberek nem hiszik, hogy ők nagy összegû pénz birtoklására érdemesek. Mások azt hiszik, hogy helytelen vagy erkölcstelen gazdagnak lenni: hogyan lehetnék én gazdag, ha mások szegények? A gond ezzel az érveléssel természetesen az, hogy nem segíthet másokon, ha semmije sincs, amivel segíteni tudna. Az ember úgy segíthet másokon, ha ad nekik, példát mutat és lelkesíti őket, hogy teljesítsék feladataikat, használják ki a bennük rejlő képességeket. Adam J. Jackson
-
A fák lombozatában és a dombok lankáiban költészet lakozik, a szélben dalok szunnyadnak, a nap csókja áldást jelent. A patakcsobogás történeteket mesél, az óceán árja eposzokat. Vannak fák (...), amik mintha azért nőttek volna, hogy egyszer megérinthessem a törzsüket, annyira örülnek nekem. Egy nap te is érezni fogod ezt a szeretetet a saját kezeddel. Kevin Hearne
-
Elzuhanó lét tanúja, te lélek, ki most belőlem vetsz a mulandóra szemet, vallj, mielőtt a mindig-mindenkinek-rövid élet átrobog rajtad és eltemet: valljad, lelkem, hogy a kezdete- s végeláthatatlan vonulás árnyékképein át milyen vonzások árama hat reád, részvétté delejezve zord filozófiád? Rákos Sándor