Igazság idézetek

Egész életemben emlékezni fogok rád, és te is emlékezni fogsz rám. Akárcsak az alkonyatra, az ablakot verő esőre és mindarra, ami mindig a miénk marad, mert soha nem birtokolhatjuk. Paulo Coelho

Érdemes vastag bőrt növeszteni. Segít elviselni a hideget és a sértéseket is. Fredrik Backman

Én nem bízom az istenekben. Soha nem is bíztam. Ha léteznek is, nagyon keveset törődnek velünk, közönséges halandókkal. Magamban hiszek, és tudod, miért? Mert még soha nem veszítettem!

Árvák vagyunk, mint emberek, társtalanul vándorlunk egymás mellett. Minden élőlény természetszerûleg önző, ezért magára marad. De ha kinyitja a szívét, övé a mindenség. A jó csak a jót látja, a szép a szépben gyönyörködik. G. Hajnóczy Rózsa

Az ember nem azért él a bolygón, hogy csak húzza az igát a sárban. Vagy ha mégis olyan isten teremtett ide minket, aki ezt akarta, akkor ennek nem akarok végrehajtója lenni. Terence McKenna

Amíg kerestem az utunkat az esőcseppek között, Addig szép lassan a magány belém mélyebbre költözött. Te letagadtad mindig azt, hogy volt hozzám közöd, De a szemem nem hazudott, mikor könnyekbe öltözött.

A magány egész életemben elkísért. A kocsimban, otthon, bárokban, mindenütt. Isten magányosnak szánt engem.

Jézus újra és újra azt ismétli: Örvendezzetek! Örvendezzetek! Örvendezzetek! De sosem értették meg őt. A keresztények olyan komorak... és Jézust is mindig olyannak ábrázolják, hogy úgy néz ki, mintha sosem örvendezett volna. A keresztények azt mondják, hogy Jézus soha nem nevetett! Ez nevetséges. Az az ember, aki azt mondta "Örvendezzetek!", az az ember, aki szerette a jó ételeket, a jó borokat, az az ember, aki állandóan lakomázott és gyakran vett részt ünnepségeken, aki körül állandóan lakomák zajlottak - ő ne nevetett volna soha? A keresztények egy hamis Krisztust adtak a világnak. Osho

Ha arcomra nézel, üvölt róla a fájdalom, Mert akit szeretek, soha többé nem láthatom. Lelkemen áthatol egy érzés és átkarol a magány, Kivel örökké együtt leszel, nem én vagyok az a lány.

A színekkel mindig azt akarjuk magunkhoz venni, amelyből épp hiányunk van (amúgy nem csak a színek tekintetében van ez így). Ha megnézzük, hogyan öltözködik egy depressziós ember, sokszor látjuk azt, hogy igen színes, élénk színeket visel. Mintha a színektől várná, hogy jobb kedvre derítsék őt. Jean-Gabriel Causse

Sokat szenvedtem, hát sovány vagyok, elszállok, mint a köznapi bajok - áttetszel rajtam, égi hûvösség. József Attila

Úgy szeretem, hogy azt a legtöbben meg sem értenék. (...) Mint ahogy a Föld szereti a Napot. Õ számomra a fény, ha elveszettnek érzem magam. A melegség, ha fázom, és a nevetés, ha már túl régóta esik az eső. (...) Ez egészen más. Szerelmes vagyok a lelkébe. És ha Isten megáldana, azt szeretném megérinteni.

Nem is emlékszem, miért zokogtál akkor. Épp úgy, ahogy a szomorú alkonyoktól. Talán szerelemtől, szelíd szavamtól. Nem is emlékszem, miért zokogtál akkor. Nichita Stanescu

Bármi dühít is fel minket, nyugtassuk meg magunkat - történt, ami történt, illetve bárki bármit tett vagy mondott is. Aztán tudatosan döntsük el, hogyan akarjuk magunkat érezni, majd tegyünk is ezért.

Mikor a tükörben idegen az arcod És eluntad végleg a harcot Mert tudod, hogy sohase nyertél Akkor érzed, hogy magányos lettél. Bródy János

Nehéz dühösnek lenni, amikor oly sok szépség van a világban. Néha úgy érzem, hogy egyszerre látom mindet és túl sok: a szívem felduzzad, mint egy léggömb, és majd szétrobban. Aztán eszembe jut, hogy ellazuljak, és ne próbáljak meg belekapaszkodni. Aztán esőként rám hullik az egész és nem érzek mást, csak hálát hülye kis életem minden egyes percéért.

Mivel nem vártam nyugton a halált, Így fékezte jöttét hozzám. Kocsija csak bennünket vett fel, És az örökkévalóságot. Emily Dickinson

Vigyen fel az Isten magas mennyországba Ott légyen életed legszebb boldogsága, Mennyei bokréta fényében ragyogjon, Szép fényes sugara rajtad mosolyogjon!

Ne csak akkor mondd, hogy szeretsz, ha várok rá, hanem máskor is. Nem kell félned, nyisd ki a szíved, vagy én tépem fel a kapuját. Szeretni, ölelni, mosolyogni bármikor lehet, tedd meg. Ölelj indokolatlanul, ameddig tudsz, nyisd ki a szíved, és engedj be. Ne félj, nem bántalak. Nem tudnálak. De mosolyogj mindig, mert fagyott arc mögött nincs élet. Akarj életet. Akarj élni. Mosolyogni, és szeretni. Mindig. Holnap és ma is, és hinni abban, hogy egyszer lesz, aki meg is érdemli. Oravecz Nóra

A szél tovafújja az összes lábnyomot, És nem marad semmi, csak fullasztó homok. Az édes évek is így múlhatnak el, Ó, ezt ne feledd el! Első emelet