Téma
Mérföldkő idézetek
-
A futás soha nem egyszerû testedzés volt számára. Eljutott arra a pontra, amikor a futás már nem esett nehezére, mintha nyolc kilométer megtétele kevesebb energiáját emésztette volna fel, mint az újság elolvasása. Inkább egyfajta alkalomnak tekintette az elmélkedésre, ritka lehetőségnek az egyedüllétre. Nicholas Sparks
-
Egy tudós számára a legmélyebb, csaknem vallásos rádöbbenést jelentheti annak a megtapasztalása, hogy a csillagok gyermekei vagyunk, és hogy értelmünk képes megérteni a mindenséget mozgató általános törvényeket. Testünk atomjait, a Naprendszer születése előtt mérhetetlen hosszú idővel, egy felrobbanó csillag belsejében végbemenő folyamatok kovácsolták. Atomjaink ősibbek, mint a legvénebb hegyek. Szó szerint csillagporból vagyunk. Most pedig ezek az atomok intelligens lényekké álltak egybe, akik képesek megérteni a saját létüket is lehetővé tévő általános törvényeket. Michio Kaku
-
Tényleg van olyan, hogy két lelket egymásnak teremtettek? Hogy fizikai fájdalmat érzel, amikor a másik távol van, hogy a legapróbb, még a legjelentéktelenebb dolgot is, ami veled történik, azonnal el kell mondanod neki, mert különben hiányérzeted van, hogy félembernek érzed magad nélküle? Ez lenne az igazi szerelem? Vagy az egész csak a filmek meg a regények ámítása, ami az örök várakozás poklába taszít bennünket, ahol csak gyötrődünk, hibásnak és selejtesnek gondolván magunkat, minek következtében vagyonokat költünk szakkönyvekre, oktatófilmekre meg pszichiáterekre, hogy a végén mégis tovább reménykedjünk a nagy szerelem eljövetelében?
-
Az új elméletek elfogadásának története gyakran a következő szakaszokon keresztül zajlik: az új gondolatokat először merő képtelenségnek tekintik, amelyek még említésre sem érdemesek, aztán jön egy időszak, amikor egy csomó egymásnak ellentmondó kifogást emelnek ellene, például: az új elmélet túl fantasztikus vagy csupán új szóhasználat; terméketlen vagy egyszerûen téves. Végül elérkezik az az állapot, amikor szinte mindenki úgy tesz, mintha mindig is ezt az elméletet vallotta volna. Ez rendszerint az általános elfogadás előtti utolsó állapot. Kurt Lewin
-
Szinte mindenki úgy tartja, hogy a kórboncnok véleménye megkérdőjelezhetetlen - hiszen ő tényleg mindent lát, és biztosan mindenben igaza van, de ez nem igaz. A kórboncnok csak a halál pillanatának egy filmkockáját látja, de a film többi részét nem. Hasonlattal élve, ha látunk egy jégkockát az asztalon, akkor mindannyian el tudjuk képzelni, mi fog történni. A kocka szép lassan elolvad, és keletkezik egy kis tócsa a helyén. De ha csak a kis tócsát látjuk, akkor azt kitalálni, hogy ez egy jégkockából lett - csak annak a segítségével lehet, aki látta a jégkockát is. A kórboncnok csak a tócsát látja, a klinikus pedig a jégkockát, ketten együtt tudnák igazán megfejteni, mi is történt a beteggel, és a boncolásnak erről is kellene szólnia. Ha tehetném, kötelezővé tenném, hogy a klinikus is legyen jelen a boncoláson, csak így lenne ennek az egésznek igazán értelme.
-
Mivel a legtöbb öngyilkos depressziós, mondhatjuk, hogy a depresszió az egyik leghalálosabb betegség a bolygón. Több ember esik áldozatául, mint az erőszak legtöbb formájának - háború, terrorizmus, családon belüli erőszak - együttvéve. Még ennél is megdöbbentőbb, hogy a depresszió olyan szörnyû betegség, hogy többen ölik meg magukat miatta, mint bármelyik más betegség miatt. Ennek ellenére az emberek mégsem gondolják, hogy a depresszió tényleg olyan rossz. Matt Haig