Kereszténység idézetek

Néhány rövid óra még, s a lehanyatló nappal elmúlik az év is. Megvolt ifjúsága, fényes zivataros, munkás és gyümölcsöző kora; azután eljött a hanyatlás ideje, míg végre elvénülve, megőszülve, szomorúan és tehetetlenül múlik el, mint az ember, midőn második gyermekségre jut az élet végén. Ha fenn virrasztunk ez ünnepélyes nap éjjelén s ébren várjuk az éjféli percet, midőn az év halála s egyszersmind születése leend: nem fogunk semmi rendkívülit tapasztalni; csend és setétség borítja a világot, a természet aludni fog s a mai és holnapi reggel közt nem lesz semmi különbség. - Igen, mert eme darabokra tördelést: óra, nap és év, a végetlen idő nem ismeri; csak a szegény halandók szólásmódja az, kiknek élete, (mint a kérészé a nap nyugtához), ama fogalom- és számokhoz van kötve. Tompa Mihály

Milyen felelősség terheli azt az embert, aki nem követett el bûncselekményt, csak csöndben végignézte? Mikor nem állította meg, holott meg tudta volna? Nem állt ellen, mikor lehetett volna? Lehetünk-e akkor ártatlanok? Jók? Fredrik Backman

A félénkek és a gyávák nem önhibájukból azok. Senki sem a saját hibájából olyan, amilyen.

A titkok az acél, belőlük kovácsoljuk védpáncélunkat, belőlük szabjuk a brokátöltönyt a testünkre, és velük kendőzzük el félelmeinket, és ők óvnak, ők védelmeznek meg minket az elől az igazság elől, hogy végül mindannyian meghalunk. C. W. Gortner

Az ellenség ritkán képviseli a rosszat! Mindig jelen van, mert az a kard, amit nem használnak, megrozsdásodik! (...) Mindannyian tudunk már mindent, mielőtt valaki beavatna bennünket! Paulo Coelho

A tiszta éjszakákon fölénk magasodó, impozáns csillagos égbolt költők számos nemzedékét megihlette, ám az nem más, csak egy mesés illúzió. Mint ahogy gigantikus méretû optikai csalódás az égitesteknek az ókorban csillagképekké összerakott, rendezett, a nagy mitológiai történeteket még ma is visszhangzó halmaza is. A Szíriusz, az éjszaka legfényesebb csillaga valójában két, a Naptól 8,6 fényévnyire egymás körül keringő csillagból álló rendszer. A Deneb, a Hattyú csillagkép fő csillaga 2600 fényévre ragyog, míg a Sarkcsillag (Polaris, Alpha Ursae Minoris), a Kis Medve csillagkép legfényesebb csillaga mintegy 323-433 fényévre van tőlünk. Az ennyire különböző távolságokban elhelyezkedő égitestek a múltban, eltérő időpontokban bocsátották ki a szemünkkel ma ugyanabban a pillanatban érzékelt fényt. Az éjszaka sötétjében tehát rekonstruálunk egy képet, az időben több ezer év különbséggel lezajlott események teljesen mesterséges szuperpozícióját. A csillagos égbolt bámulatos leképzése egy valóságnak, amely sokkal bonyolultabb annál, mint ahogyan számunkra megjelenik. Guido Tonelli

Ártatlanságunk eleve értelmetlen halálra van ítélve, és mi magunk vagyunk a hóhérai: áldozatul esik a hibáinknak, amiket soha nem tehetünk meg nem történtté. Eltemetjük hát a tágra nyílt szemû csodálkozást, amely valaha éltetett minket, és lecseréljük a sebekre, amelyekről soha nem beszélünk. Neal Shusterman

A világ tele van nehéz emberekkel. Néha azonban (valójában gyakrabban, mint hinnénk) mi magunk vagyunk a nehéz emberek. Néha mi magunk vagyunk a pokol.

Sosem győzhetjük le a démonjainkat, de megtanulhatunk túlnőni rajtuk.

Az élet sosem valamiféle töretlenül boldog utazás, amelynek során sztoikus mosollyal nyugtázzuk a problémáinkat. Soha nem is volt az - hiába próbálta néhány bulvárlap elhitetni ezt még a háborús években is. A szomorúság, az aggodalom rendre váltakozik a jó dolgokkal.

Gyermekéveid már elmúltak. Eddig csak azok körében éltél, kik a te boldogságodat saját boldogságuk egyik fő-részének tekintették. Szeretet ápolt s vezetett minden lépteiden. Ártatlan örömeid között nem ismerted az aggodalmat s az élet gondjait. De most már kilépsz a világba az emberek közé, kik saját érde­keiket a te boldogságodnak föl nem áldozzák. Kevesebb szeretettel, több szigorral s gyakran kíméletlenül ítélik meg tetteidet és legfeljebb cserébe adnak örömet örömért, szeretetet szeretetért s még jó szerencse lesz, ha e cserében is meg nem csalnak. Az élet gondjai maholnap saját erődet s belátásodat is igénybe veszik. Deák Ferenc

Azokból, akik nagyon sokáig betegek, gyakran válik követelőző, utálatos szörnyeteg. A türelmes, szentként viselkedő beteg legendája romantikus képzelgés, semmi egyéb. Mire az ágyhoz kötött beteg fenekén megjelenik az első felfekvés, addigra gonosz is lesz, belemar mindenkibe, és átragasztja másokra a maga nyomorúságát. Õ maga persze nem tehet erről, de ez nem változtat az érintettek helyzetén. Stephen King

Gondolkoztatok már azon, hogy miért bukkantak fel a barátaitok az életetekben? Vajon véletlen volt, vagy eleve elrendelt? Vagy talán mindkettő? Függetlenül az okoktól, vannak olyan barátok, akikről tudni, hogy egy ideig velünk lesznek, és vannak, akik nem biztos, és van az az egy barát, aki hát remélhetőleg egy nap több lesz, mint barát.

Minden rossz a hatalommal való visszaélésből származik... De mi, boldogtalanok semmit sem akarunk hatalmunkból elveszíteni, s nem vesszük észre, hogy éppen hatalmunk tesz boldogtalanná bennünket. Louis Antoine de Saint-Just

Ötéves korunkban azt kérdezzük: - Miből lett az asztal? Tizenöt éves korunkban: - Miből lett az ember? Huszonöt éves korunkban: - Miből lett az Isten? És mindenkor elfogadjuk, hogy: - Az asztalt az asztalos csinálta. De már az emberre azt mondjuk, hogy: - Magától keletkezett. Az Istenre meg azt mondjuk: - Nincs. Gárdonyi Géza

Honnan származnak a félelmeink? Hogyan formálódnak meg? Hol bujkálnak, mielőtt egyszer csak szembenézünk velük? Agatha Christie

Nehéz idők jönnek. De ne félj! Ha csodát akarsz látni, bújj elő a páncélzatodból! A csoda sokkal erősebb a vasnál! Richard Bach

Homok, szikla, víz és ég vagyunk, hajók horgonyai és vitorlák a szélben. Mi vagyunk az utazás egy helyre, ami más lesz, ahányszor csak álmodunk, elbukunk, mosolygunk vagy sírunk. Ragyogó, szikrázó, tökéletlen csillagok vagyunk. Mindig is vágyni fogunk erre vagy arra, mindig lesz, amiben hiányt szenvedünk, mindig több lesz a kérdésünk, mint a válaszunk, de mindig lesznek ilyen varázslattal, boldogsággal teli pillanatok is, amikor az ember megpillantja Istent, és egyszerûen eláll a lélegzete.

Minden ember nyomorúságán nem tudunk segíteni, de akit Isten elénk vezet, azért felelősek vagyunk. Észreveszem-e azokat, akiken nekem kell segítenem?

Hóban ébred majd az ünnep, Minden percben nevet ránk. Tud-e bármi szebbet adni, Mint a békés nagyvilág? Csondor Katalin